Az ókori Pergamonnal azonosíthatták a bulgáriai Perperikont
A legújabb kormeghatározási és térképészeti eredmények szerint a mai Bulgária területén fekvő Perperikon lehetett az a trákiai település, amelyet Klaudiosz Ptolemaiosz Kr. u. 2. századi művében Pergamonként említett. A Berlini Műszaki Egyetem kutatói az ókori koordináták korábbi torzulásait korrigálták, és a pontosított referenciapontok alapján a várost a Rodope-hegység keleti részére, az Arda folyó középső szakaszához helyezték – éppen a mai sziklaváros területére.
A névazonosságot a két település topográfiája is magyarázhatja: az anatóliai Pergamon és a trákiai város egyaránt meredek, jól védhető magaslaton épült ki. A „Pergamon” szó a görögöt megelőző nyelvekben erődítményt vagy megerősített magaslatot jelenthetett. Az azonosítást 16. és 17. századi térképek is alátámasztják, amelyek a ptolemaioszi hagyományt követve a Rodope-hegységbe helyezték a várost.
A 2026-os ásatási szezon új leletei Perperikon egykori gazdagságáról tanúskodnak. A déli, Area Sacra nevű temetkezési övezetben három, a Kr. u. 3. és 6. század között épült kör alakú mauzóleumot tártak fel, így már tizenkét monumentális síremlémet tartanak számon. A közelben egy 4. századi, valószínűleg püspöki rezidenciaként használt épület feltárása is megkezdődött. Előkerült továbbá egy bizánci császári pecsét és egy 11. századi, Szűz Mária-képpel díszített bronz ereklyetartó.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔