Megváltozó adózási szabályok miatt a magyar kézilabda elveszítheti külföldi sztárjait
A hivatásos sportolók kedvezményes adózása, az ekho 2027. január 1-jétől a mai, évi 500 millió forintos jövedelemhatár helyett az általános, évi 60 millió forintos plafonhoz igazodik. A forma nem szűnik meg, de a limit feletti jövedelemre már az általános szabályok vonatkoznak. Ez a magyar kézilabda élklubjait – a Győri Audi ETO KC-t, az FTC Toyota Kovácsot, az OTP Bank-PICK Szegedet és a ONE Veszprémet – különösen érinti, mert mindannyian jelentős külföldi játékosállománnyal és nemzetközi stábbal dolgoznak: Győrben 16, Veszprémben 15, Szegeden tíz, a Fradinál kilenc légiós szerepel.
A szerződések titkossága miatt nem tudni, pontosan kit és milyen összeggel érint a szigorítás, de a kedvezményes adózás eddig is eszköz volt a sztárok idevonzására. A Veszprémnél az idén nyáron Barcelonából érkező dán kapus, Emil Nielsen, valamint a katalán együttest korábban irányító vezetőedző, Xavi Pascual jövője is felmerült; a francia és egyiptomi légiósok, illetve a Ferencváros, az ETO és a Szeged külföldi klasszisai kapcsán is felvetődött a kérdés. Hivatalosan megerősített távozási szándékról egyelőre nincs szó.
A klubok vagy átvállalják a megnövekedett adóterhet, hogy a nettó fizetés megmaradjon, vagy a játékosok kevesebbet visznek haza, ami a nemzetközi piacon gyengítheti a magyar ajánlatokat. A módosítás a négy Bajnokok Ligája-szereplőt egyaránt érintheti; a Szeged éppen kiesett a BL-ből, és az Európa-ligában folytatja. A Ferencváros október elején, az NB I-es futballklubokról készült hasonló anyagban úgy fogalmazott: a KEK-győztes, BL-döntős női kézilabdacsapatuk a sportág legnagyobb magyar és külföldi csillagjait veszítheti el.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔