Szöul attól tart, hogy az USA északi kapcsolatai rovására mennek
A Dél-Korea és a Trump-adminisztráció közötti viszony feszült, Szöul attól tart, hogy Donald Trump Kim Jong Unnal keresett diplomáciai áttörése a dél-koreai biztonság rovására mehet, akár Phenjan nukleáris arzenáljával szemben is kitettséget okozhat.
Észak-Koreával a viszony különösen ellenséges. Szöul szerint Phenjan aknát telepített a erősen őrzött határ demilitarizált övezetének déli oldalára; a szerkezet felrobbant, három dél-koreai katona megsebesült. Phenjan nem kért bocsánatot, hamis zászlós akciónak nevezte az ügyet. Azóta több fegyvertesztet tartott, Kim Jong Un részvételével először állított ki katonai drónokat, önjáró tüzérséget vont a határhoz, és hangosbeszélő-rendszereket készít elő. Csütörtökön, Friedrich Merz német kancellár dél-koreai látogatása előtt mintegy tíz rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt a Japán-tenger felé.
Trump első ciklusában azt állította, „beleszerettek” Kimmel; újabb tárgyalásokat szeretne, felmerült egy november 18-i találkozó a kínai Sencsenben, az APEC-csúcs idején. Phenjan hivatalosan nem reagált. A Nemzeti Hírszerző Szolgálat csütörtökön zárt ülésen azt közölte: Kim szombaton Dandongban a kínai politbüró vezetőivel a Trump-találkozó lehetőségéről beszélt. Szöult aggasztja, hogy Washington Kijev nélkül javasolt háromoldalú tárgyalást Oroszországgal és Kínával Ukrajnáról, és hasonlóan kikerülheti Dél-Koreát. Kim Sang-woo bizalmi válságról, vámokról, kereskedelmi korlátozásokról, a stationált amerikai csapatok magasabb finanszírozásáról és Lee elnök diplomatáinak kieső fehér házi hozzáféréséről beszélt; Lim Eun-dzsung szerint a legsúlyosabb veszély, ha az Egyesült Államok atomhatalomként ismeri el Phenjant. A koreai háborút az 1953-as fegyverszünet csak felfüggesztette.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔