Mintegy hárommillió embert érint a magyarországi lakhatási válság
Magyarországon mintegy hárommillió embert érint a lakhatási válság, amely már nem csupán szociális, hanem gazdasági kérdés is. A megfizethető otthonok hiánya nehezíti a munkaerő mozgását, különösen a növekedési térségekben és Budapesten. A magas fővárosi árak miatt sok, a városi alapinfrastruktúrában dolgozó ember naponta több órát ingázik, miközben számos család azért költözik az agglomerációba, mert a belső kerületekben nem talál megfelelő, zöld környezetet és megfelelő intézményi ellátást kínáló lakást.
A problémát a rendszerváltás óta követett lakáspolitika is mélyítette: az állami támogatások főként a magántulajdon megszerzését és a tehetősebb rétegeket segítették, miközben a pályakezdők, az egyszülős háztartások és a túlméretezett ingatlanokban élő idősek kiszorultak a biztonságos lakhatásból. A szabályozatlan, részben szürkegazdaságként működő magánbérleti piac szintén kiszolgáltatottá teszi a bérlőket.
A szakértők szerint a megoldást nem az érintetlen zöldterületek beépítése, hanem a meglévő városrészek sűrítése, a foghíjak beépítése és a barnamezős területek fejlesztése jelentheti. Az intézményi bérlakásszektor bővítése mellett a Rákosrendezőre tervezett mintegy tízezer lakás is javíthatná a kínálatot, ezek jelentős részét megfizethető kategóriában valósítanák meg. Ehhez rugalmasabb építési szabályokra és kiszámíthatóbb befektetési környezetre lenne szükség.