Szelektív mutizmus gyermekkorban: miért nem szólal meg a gyerek idegenek előtt?
A szelektív mutizmus egy gyermekkorban jelentkező szorongásos zavar, amelyet a környezet gyakran tévesen egyszerű szégyenlősségnek vagy dacnak gondol. Lényege, hogy a gyermek az otthoni, biztonságos közegben felszabadultan kommunikál, ám bizonyos társas helyzetekben – leginkább az óvodában, iskolában vagy idegenek előtt – tartósan képtelen megszólalni. Nem a beszédkészséggel van baj: a megszólaláshoz társuló szorongás szinte megbénítja az érintettet. Egy 837 esetet feldolgozó metaanalízis szerint a mutizmussal élő gyermekek mintegy 80 százalékánál legalább egy további szorongásos zavar is kimutatható, leggyakrabban szociális szorongás formájában.
A tünetek sokfélék lehetnek: a teljes elnémulástól a suttogáson át a pusztán bólintásokkal vagy gesztusokkal történő kommunikációig terjedhetnek, és gyakran társul hozzájuk testi megmerevedés vagy a szemkontaktus kerülése. A szülők és pedagógusok jó szándékú sürgetése – a „Köszönj szépen!” vagy „Hiszen tudsz beszélni!” típusú felszólítások – csak ront a helyzeten, mivel tovább növeli a feszültséget. A szakember által vezetett viselkedésterápia során ezért először védett, komfortos helyzetekben teremtenek pozitív élményeket, majd lépésről lépésre bővítik azon közegek körét, ahol a gyermek képes szorongás nélkül megszólalni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔