A korai világegyetem jóval kevésbé volt érintetlen, mint hitték
A James Webb űrtávcső megfigyelései szerint a világegyetem már az ősrobbanás után mintegy 500 millió évvel, mai korának nagyjából 3 százalékánál, jelentős mennyiségű nehéz elemet tartalmazott. A csillagászok korábban úgy vélték, hogy a korai galaxisokat még főként hidrogénből és héliumból álló, csaknem érintetlen gáz vette körül. Az új eredmények ezt a képet árnyalják: a fiatal galaxisok már ekkor szenet, oxigént, szilíciumot és más elemeket juttattak a környező térbe.
A kutatók három rendkívül távoli galaxist vizsgáltak, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt ért el hozzánk. A közel 30 órányi JWST-adatban olyan halvány elnyelési jeleket azonosítottak, amelyekből következtetni lehetett a galaxisokat körülvevő gáz összetételére és mozgására. Az elemekhez kapcsolódó vonalak a galaxisokhoz képest kékeltolódást mutattak, ami arra utal, hogy az anyag kifelé áramlott, és a csillagközi, illetve intergalaktikus térbe került.
A nehéz elemek a csillagok belsejében keletkeznek, majd többek között szupernóva-robbanások során szabadulnak fel. Később új csillagok és bolygók anyagába épülhetnek be; a Föld élőlényeinek szénje és oxigénje is korábbi csillaggenerációkból származik. A felfedezés szerint ez az úgynevezett barionkörforgás már a kozmikus hajnal idején megkezdődött, ezért a korai világegyetem sokkal gyorsabban gazdagodhatott, mint feltételezték. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy az első csillagok kémiai nyomai hamarabb felhígultak vagy eltűntek.