Magyar bankok alkotmányjogi panasszal támadják a határozatlan kamatstopot
Az OTP Bank és több más hitelintézet az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a lakossági kamatstopot határozatlan időre rögzítették törvényben. A Budapesti Értéktőzsde honlapjáról kiderül: a panaszosok szerint a Tisza-kormány által idén májusban beiktatott szabály alaptörvény-ellenesen, utólag és aránytalanul avatkozik a magánjogi szerződésekbe, és sérti a jogbiztonságot. Azt kérik, semmisítsék meg a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabály kamatstopra vonatkozó részét, mert a szerződéseket alkotmányos indok nélkül módosították. Korábban három hasonló panasz is érkezett, érdemi döntés egyikben sem született.
A fél évre tervezett intézkedést 2022 januárjában még az Orbán-kormány vezette be, hogy a változó kamatozású jelzáloghiteleseket megvédje a referenciakamatok emelkedésétől. A kamatszámítás alapját a 2021. októberi szinten fagyasztották be, a többletköltséget a bankokra terhelték. A határidőt többször meghosszabbították, idén áprilisban eltörölték, majd a tiszás parlamenti többség májusban a rendes jogrendbe emelte. A szektor régóta sérelmezi az általános védelmet: az ügyfeleket tájékoztatták a kamatkockázatról, és sokuknak felajánlották a biztonságosabb, fix kamatozású váltást.
A minden érintettre kiterjedő konstrukciót kezdetben a Tisza-kormány sem tartotta fenntarthatónak. Kármán András pénzügyminiszter júniusban őszre ígért célzott megoldást a valóban rászorulóknak, mert az általános korlátozás olyanokat is véd, akiknek a jövedelme ezt nem indokolná. A szeptember végi határidő eredménytelenül telt el. A Pénzügyminisztérium októberi tájékoztatása szerint nem született olyan kompromisszum a bankokkal, amely a kivezetést elviselhetővé tette volna az ügyfeleknek. A jegybank szerint a nagyjából 200 ezres körből mintegy 19 ezren kerülnének kritikus helyzetbe; 2025 végén 218 ezer szerződés, 842 milliárd forint tőketartozás esett a kamatstop hatálya alá.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔