Tanulmány szerint a kellemes beszélgetéseket „pink noise”-szerű ritmus jellemzi, egyensúlyban a mélyedés és az új ötletek
A Guardian beszámolója szerint a Dartmouth College (New Hampshire) kutatói azt találták, hogy a kölcsönösen élvezetes beszélgetések jellegzetes ritmusa a fizikából ismert „pink noise”: egyensúly egy téma kibontása és friss ötletek behozatala között. A cikk Ciceró klasszikus tanácsait (hangnem, unalom kerülése, indulat és önmagunkról való fecsegés) hozza párhuzamba. Kathryn O’Nell, a tanulmány első szerzője szerint a pink noise a káosz szélén van: elég stabil ponton maradni, mégsem ragadni ott örökre – a beszélgetésben elég ideig elidőzni a témánál és egymásnál, anélkül, hogy megavulna.
Több mint ezer idegenek közötti beszélgetést elemeztek, a résztvevők utólag értékelték a chatet. Több pink noise mellett az emberek jobban élvezték a párbeszédet, tovább akartak beszélgetni, és erősebb kapcsolatot éreztek. Ugyanez megjelent barátok formáló élményeiről szóló beszélgetéseiben, és a gyorsrandiknál a több pink noise előrejelezte, mely párok találkoznak másodszor. Az eredmények a Science Advancesben jelentek meg. Emily Finn neurotudós, a cikk senior szerzője szerint a „szinkronban lenni” metafora félrevezető: unalmas is lehet, ha csak egymás szavait ismétlik és egy témán köröznek.
A beszélgetések két oldalát MPNet nevű mesterséges intelligenciába táplálták, amely minden fordulót 768 szempontból (jelentés, hangnem, kontextus) pontozott. Fehér zaj akkor jelenik meg, ha nem követik, ami elhangzott, vagy valaki figyelmen kívül hagyja a másikat; vörös zaj, ha tükrözik egymás nyelvét és kerékvágásba esnek. A pink noise a kettő közötti „arany közép”: összehangolódás a téma feltárásakor, szétcsúszás új ötleteknél, majd újra találkozás. O’Nell szerint a készség tanulható: két műsorvezetős podcastoknál a pinkiness az első ötven epizód során nőtt.
Elizabeth Stokoe, a London School of Economics beszélgetéselemzője dicsérte, hogy a kutatók túlléptek a „több hasonlóság jobb” elképzelésen, de figyelmeztetett: az élvezetre szűkítés vérszegény lehet. Példaként egy apát és bentlakásos gondozásban élő, tanulási nehézséggel küzdő lányát hozta, akik hosszan, fájdalmasan búcsúznak telefonon – az élet fontos beszélgetései gyakran ilyenek. A tanulmány merész nyitómondata szerint a jó beszélgetés olyan, mint a pornográfia: nehéz definiálni, de felismerjük, ha látjuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔