Ever Since I Knew Myself review – confronting the scars of childhood
Maka Gogaladze grúz filmrendező első egész estés dokumentumfilmje, az Ever Since I Knew Myself a személyes traumák feltárásán keresztül vizsgálja a grúziai oktatási rendszert, a merev kollektivizmust és a generációk közötti feszültségeket. A lírai és nyers alkotás a viharos tengerpart képeivel és a rendező kamaszkori emlékével indul, amikor domináns édesanyja elleni lázadásként minden saját versét a szemétbe dobta. Az október 30-tól a True Story felületén látható filmben Gogaladze a kamerája elé ülteti édesanyját, hogy őszinte kérdésekkel szembesítse őt a gyermekkorát meghatározó szigorú neveltetésről, a könnyekkel teli zongoraórákról és a felnőttkorát is kísértő iskolai vizsgákról.
A rendező a személyes családi beszélgetéseken túl bepillantást enged a jelenkori grúz gyermekfoglalkozásokba is. A balett- és táncórák, a történelemórák vagy éppen a rajzórák felvételein ugyanaz a fegyelmezett légkör köszön vissza: a pedagógusok alig hagynak teret a vitának vagy az egyéni kifejezésnek, a rendszer pedig a párbeszéd helyett a feltétlen engedelmességet követeli meg.
A film rávilágít, hogy a számtalan inváziót átélt Grúziában érthető a közösségi összefogás és a nemzeti identitás védelme, ám az erőltetett kollektivizmus ára a gyermeki ártatlanság és a szabad rácsodálkozás elvesztése lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔