Merz mellett az osztrák kancellár is figyelmeztetett az Ukrajna-támogatás kérdésére
A dublini EU-csúcson Friedrich Merz német kancellár mellett Christian Stocker osztrák kormányfő is figyelmeztette azokat a tagállamokat, amelyek a közös költségvetés forrásaiból részesülnek, de nem akarnak hozzájárulni Ukrajna további finanszírozásához. Stocker szerint a szolidaritás nem egyirányú, a közös kötelezettségekből való kimaradás pedig nem járható út. Merz az újabb ukrán támogatásokat a 2028–2034-es uniós költségvetési tárgyalásokhoz kötné, így nyomást gyakorolna azokra, akik a hitelekből kimaradnának, de uniós forrásokra továbbra is igényt tartanak. Magyar Péter miniszterelnök azzal érkezett Dublinba, hogy Magyarország nem vállal részt az újabb pénzügyi segítségben.
A becslések szerint 2027-ben további 70 milliárd euróra lesz szüksége Ukrajnának, ebből az Európai Bizottság javaslata alapján mintegy 45 milliárdot az EU biztosítana; korábban 90 milliárd eurós hitelkeretet hagytak jóvá a 2026–2027-es időszakra. Az újabb hitelkonstrukcióból negyedikként Bulgária is kimaradna; Merz ezt a gyakorlatot akarja megváltoztatni. Németország a legnagyobb nettó befizető, a kancellár a következő ciklusra a bizottsági javaslatnál kisebb büdzsét szorgalmaz. Sajtótájékoztatóján jelentős támogatást említett: Kristen Michal észt miniszterelnök szerint, aki új költségvetést akar, az ukrán támogatáshoz is hozzá kell járulnia; Andris Kulbergs lett és Luc Frieden luxemburgi kormányfő is egyetértett. Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte a kötést; Csehországban is ellenállás volt. Micheál Martin ír miniszterelnök aggályosnak tartotta, hogy a több ezermilliárd eurós költségvetés feltétele legyen az ukrán segítség, de elismerte: egyes országok már eddig is sokat fizettek, és most minden tagállam részvételét szeretnék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔