Az uniós pénzek főként az államadósság mérséklését segíthetik
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a Magyarország előtt megnyílt 5900 milliárd forintnyi uniós forrás elsősorban az államháztartás finanszírozási helyzetét javíthatja, miközben a gazdasági növekedésre gyakorolt közvetlen hatása mérsékelt maradhat. A támogatások beruházásokon keresztül élénkíthetik a gazdaságot, ám 969 milliárd forint már megvalósult és lezárt projektek utólagos megtérítésére szolgál. Ezek a kifizetések nem teremtenek új reálgazdasági keresletet, ráadásul több beruházás jelentős importigénye miatt a pénz egy része külföldi termékekre és szolgáltatásokra megy el.
A GKI számításai alapján az uniós források 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét. A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből előre finanszírozta az uniós projekteket, ezért a támogatások beérkezése főként a már felmerült kiadások megtérítését, valamint az államadósság és a finanszírozási igény csökkentését segítheti.
Az RRF-megállapodás teljes nettó hatása 491 milliárd forinttal, a GDP mintegy 0,5 százalékával javíthatja a 2026-os költségvetési egyenleget. A hozzáférés az uniós pénzekhez és az EU-val fennálló viták rendezése mérsékelheti a kockázati prémiumot, így csökkenhetnek az állampapírhozamok és a kamatkiadások is. A bruttó kamatkiadások a jelenlegi hozamszint mellett a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra mérséklődhetnek. A forint 10 forintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal csökkentheti a GDP-arányos államadósságot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔