Római kori csecsemőtemetőt tártak fel Auxerre-ben
A franciaországi Auxerre-ben páratlan római kori temetkezési helyet tártak fel: a korabeli Autessiodurum városának peremén, az Agrippa-út közelében egy mintegy 45 négyzetméteres, fallal körülvett területen több mint 260 sírt és temetkezési struktúrát azonosítottak. A temetőt Kr. u. 170 és 250 között használták, és szinte kizárólag magzatokat, illetve a születés körül vagy néhány héttel később elhunyt csecsemőket helyeztek el benne. Mindössze három rossz egészségi állapotú felnőttet találtak, köztük egy várandós nőt.
A temetkezési helyet eredetileg szabályosan, három római láb, vagyis 89 centiméterenként tagolták, ám a magas halandóság miatt gyorsan elfogyott a hely. A sírok ezért akár hat rétegben is egymásra kerültek, és az újabb temetések részben megbolygatták a korábbiakat. A bepólyázott csecsemőket magzati pózban fatemetkezésekbe, tetőcserepek közé vagy egész kerámiaedényekbe, úgynevezett enkhütriszmosz-temetkezéssel helyezték el. Kémiai vizsgálatok szerint illatosított vízzel vagy illóolajokkal moshatták le a testeket, a sírokat pedig esetenként virágkoszorúkkal díszítették.
A kerámiák paleogenetikai vizsgálata apró emberi szövetnyomokat, valamint olyan baktériumokat is kimutatott, amelyek terhességi komplikációkhoz, koraszüléshez vagy vetéléshez vezethetnek. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy egyes edényekben méhlepényt vagy vetélésből származó szöveteket helyezhettek el. A lelet azért különösen fontos, mert a csecsemők maradványai a csontok törékenysége és a talajviszonyok miatt általában alulreprezentáltak a régészeti anyagban. Az auxerre-i temető gondos kialakítása és a rítusok arra utal, hogy a római családok a korán elveszített gyermekekhez a korábbi irodalmi értelmezéseknél jóval erősebb érzelmi kötődéssel és tisztelettel viszonyulhattak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔