Pénzügyi patthelyzet gyengítette a globális természetvédelmi tárgyalások eredményét
Az örményországi Jerevánban szombaton zárult az ENSZ biodiverzitási COP17-je: közel kétszáz ország megújította az ígéretét, hogy 2030-ig felgyorsítják a természet védelmét és a kimerült ökoszisztémák helyreállítását, de nem tisztázódott, honnan jön a pénz. A két hétig tartó tárgyalásokon a tervezet szerint „felgyorsítják a globális biodiverzitási keret végrehajtását”, többek között a hiányosságok és akadályok ambiciózusabb kezelésével; a végleges szöveg a záráskor még nem volt elérhető. A svájci küldöttség szerint, ha kölcsönösen elégedetlenek, az a kényes kompromisszumhoz a legközelebb álló állapot. Hambardzum Matevosyan örmény környezetvédelmi miniszter, a csúcs elnöke úgy értékelte: többet értek el, mint amire számítani lehetett.
A kormányok nem tudtak megállapodni arról, hogyan növeljék a biodiverzitás-finanszírozáshoz hozzájáruló országok számát, csak annyit mondtak, hogy több forrás jobb lenne. A vita arról szól, kinek kell fizetnie: a történelmileg gazdag államoknak, amelyek gazdasága súlyos kárt okozott a környezetnek, vagy azoknak az újonnan gazdagodott országoknak, amelyek az utóbbi három évtizedben nőttek. Steven Guilbeault, Kanada volt környezetvédelmi minisztere szerint a COP17 örökségét az dönti el, hogy a szavakból cselekvés lesz-e. A következő COP 2028-ban Ecuadorban lesz; addig nyitva marad, hogyan vonjanak be több, a természetből hasznot húzó céget a 2024-ben létrehozott Cali Alapon keresztül.
A szakértők ismételték: egymillió faj van kihalásveszélyben, az ENSZ éves finanszírozási rése 700 milliárd dollár. Monique Barbut francia környezetvédelmi miniszter szerdán azt mondta, nincsenek pályán a veszteség 2030-ig való megállítására és visszafordítására, minden nemzetközi forrást mozgósítani kell. A tárgyalások elhúzódtak az őslakos népek szerepéről egy döntéshozó testületben. Az 1990-es évek óta Kanada, Ausztrália, Japán, az Egyesült Királyság, Svájc, Norvégia és néhány uniós tag finanszírozza az egyezményt, és több magas jövedelmű országot várnának. Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa több forrást kért. Kína, Szaúd-Arábia, Oroszország és Argentína viszont elutasította a jövedelemalapú fizetési kritériumokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔