Izrael választása: Netanjahu előnyben, de nincs többség, Gáza nem döntött
Az október 27-i izraeli választás után a kneszet patthelyzetben maradt: sem Benjamin Netanjahu koalíciója, sem a cionista ellenzéki szövetség nem szerezte meg a többséghez kellő 61 mandátumot. Netanjahu tábora – élén a Likuddal – 53 helyet kapott, öttel többet, mint a fő ellenzéki blokk 48-a. Az arab pártok rekord 19 mandátumot szereztek, de a koalíciós tárgyalásokon csak megfigyelők. Évtizedek egyik legmagasabb részvételénél nagyjából 2,38 millió szavazó támogatta Netanjahu koalícióját, 2,21 millió az ellenzéki szövetséget.
A 2022-ben indított igazságügyi reformok Izrael történetének legnagyobb utcai tiltakozásait váltották ki, Netanjahu 2019 óta korrupciós perben áll, a 2023. október 7-i, Hamász vezette támadás előtti mulasztásokkal pedig a közvélemény nyomása ellenére sem számoltak el. A gázai háborúban izraeli támadások több mint 74 500 emberéletet követeltek; a megszállt Ciszjordániában az ENSZ vizsgálóbizottsága hétfőn emberiség elleni bűncselekményeket – kiirtást, kínzást, nemi erőszakot – állapított meg. Februárban az Egyesült Államokkal Irán elleni támadás tovább rázta az energiapiacokat. Elemzők szerint Gáza és Ciszjordánia mégsem döntött, mert a két szövetség között ezekben széles az egyetértés.
A kampány belügyekről szólt: a bíróságok hatalmáról, az ultraortodoxok sorkatonai mentességéről, és arról, vizsgálják-e a kormány felelősségét a 2023-as figyelmeztetések elmulasztásában. Jehouda Shenhav-Shahrabani szociológus szerint sok izraeli tudja, hogy Gáza romokban van, de a tények és a morális következmények elismerése nem ugyanaz; erős a tagadás mechanizmusa – nem feltétlenül a tényeké, hanem a jelentésüké. Ahron Bregman, a King’s College London oktatója a Likud bázisát törzsként vagy kultuszként írta le, amelynek vezetője mindig igaz; Netanjahu összesen 19 éve kormányoz, Izrael létének nagyjából negyedében. Roi Zur szerint a tét a demokrácia „szíve és lelke” és a zsidó jövő.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔