Továbbra sem igazolt, hogy Moszkvában őriznék a teljes magyar ügynöklistát
A magyar állambiztonsági iratok hiányosságai miatt évtizedek óta tartja magát az elképzelés, hogy a teljes és hiteles magyar ügynöklista Moszkvában maradhatott. A történészek szerint azonban egy minden részletre kiterjedő névsor létezése nem valószínű. A Rákosi- és a Kádár-korszakban mintegy 150–160 ezer hálózati személy működött, miközben az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a beszervezési dossziékból csak mintegy kilencezret őriz. A többi irat jelentős része 1956-ban vagy a rendszerváltás idején megsemmisült, illetve eltűnt.
A téma ismét előtérbe került, amikor Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója az intézményben fogadta Magyar Pétert és kormányának tagjait. Tarr Zoltán arról kérdezett, kivihettek-e iratokat a szovjetek, Ruff Bálint pedig felvetette, hogy a hiányzó dokumentumok Moszkvában lehetnek. A főigazgató szerint a szovjet tanácsadók 1945 után hozzáférhettek a fontos állambiztonsági iratokhoz, így egyes dokumentumok valóban kijuthattak az országból. Ez azonban nem bizonyítja egy teljes ügynöklista létezését.
A legendát korábban Németh Miklós és Simicska Lajos nyilatkozatai is erősítették. Németh szerint a szovjet tábornokok nagy mennyiségű iratot vittek magukkal, Simicska pedig bizonyíték nélkül utalt arra, hogy Orbán Viktor egykori jelentései is Moszkvában lehetnek. Ungváry Krisztián és Rainer M. János történészek szerint a hazai iratok többféle nyilvántartásban szerepeltek, ezért egy teljes lista eltüntetése vagy utólagos meghamisítása nehezen lett volna kivitelezhető. Az orosz levéltárak a 2022-ben kirobbant háború óta elérhetetlenek a külföldi kutatók számára, ami tovább táplálja a bizonyítatlan elméletet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔