Nemzeti elismerést kapott a Rudas fürdő 450 éves budapesti hagyománya
Felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére a Rudas fürdő 450 éves múltra visszatekintő, nemek szerint elkülönített, kötényes fürdőzési hagyománya. A döntés nem az épület műemléki jellegét, hanem az élő, generációkon át öröklődő közösségi szokást díjazza, amelyet ma is több száz különböző korú és társadalmi hátterű vendég ápol. A törökfürdőben hétköznap ma is él az elkülönítés: kedden női, szerdán férfinapot tartanak, míg hétvégén közös a fürdőzés.
A fővárosban egyedülálló e hagyomány megőrzése, hiszen a Gellértben 2013-ban megszűnt az elkülönítés, a Rác fürdő és az 1565-ben Arszlán budai pasa által indított, majd Szokollu Musztafa által befejezett Király fürdő pedig zárva tart. A Gellért 2025. október 1-jén indult felújítása miatt ráadásul a Rudasban is módosult a rend: a megnövekedett forgalom miatt a szeparált fürdőzést a délelőtti órákra korlátozták.
Az 1934-ben fürdővárosi címet kapott Budapesten a védelmet a Rudas Nők Társulása és a Rudas Polgári Kör kezdeményezte. Céljuk az élő hagyomány átadása a jövő nemzedékeinek, hosszú távon pedig a mohácsi busójárás (2009) és a csárdás tánc (2024) mintájára az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára való felkerülés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔