Megakadt a COP31 Antalyában: az EU tiltakozik a fosszilis kivezetés hiánya miatt
Holtpontra jutottak és éjszakára félbeszakadtak az egyeztetések a Törökországban zajló COP31 ENSZ-klímacsúcson: a résztvevők több mint egy nap csúszással sem tudtak megállapodni az új globális klímaegyezményről. A vita a fosszilis kivezetés törléséről és a fejlődő országoknak szánt pénzügyi támogatás hiányáról szól. A legújabb szövegtervezet ellen az Európai Unió, a csendes-óceáni szigetországok, Panama, a Salamon-szigetek és Elefántcsontpart is tiltakozik, mert Szaúd-Arábia és más kitermelő államok nyomására kikerültek a szén, a kőolaj és a földgáz iránti globális kereslet csökkentésére utaló passzusok. Wopke Hoekstra uniós klímabiztos szerint érdemi klímavédelmi lépések nélkül nem lesz megállapodás. Monique Barbut francia szakminiszter azt kifogásolta, hogy a szöveg túl nagy teret enged a szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak, ami szerinte ürügy a kőolaj- és földgázfelhasználás folytatására.
A hivatalosan Antalyai Egyezménynek nevezett dokumentum a klímacsúcsok történetében először ismerhetné el, hogy a világ nem tartotta 1,5 Celsius-fok alatt a felmelegedést, és a Föld a küszöb túllépésének időszakába lépett. Chris Bowen ausztrál klíma- és energiaügyi miniszter, a tárgyalások vezetője nem tartja szükségesnek a fosszilis energiahordozók külön említését, a gyakorlati megvalósítást és a tiszta energiára való átállást hangsúlyozza. Kompromisszumként felmerült, hogy a fosszilis említés mellőzéséért cserébe az olajállamok 2035-re energiafogyasztásuk 35 százalékát villamos energiából fedeznék. Az alkalmazkodás finanszírozásánál a korábbi tervezet 2035-re 120 milliárd dolláros keretet tartalmazott, ezt törölték. Zanetor Agyeman-Rawlings ghánai környezetvédelmi miniszter, az afrikai tárgyalócsoport vezetője szerint nem könyörögni jöttek, hanem jogos jussukat követelik; az EU már jelezte, hogy nem támogat többletforrást.
A csúcson kívül a napenergia idén először járult hozzá a legnagyobb mértékben az új globális energiaigényhez. A Nemzetközi Energiaügynökség a héten arra figyelmeztetett, hogy az iráni háború miatti, Hormuzi-szorosi ellátási zavarok tovább ösztönzik a megújuló villamos energiára való átállást. Ugyanakkor Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Sencsenben abban állapodott meg, hogy növelik az olajkitermelést. Számos delegáció vasárnapról hétfőre módosította a repülőjegyét; ha a küldöttségek hazamennek, a csúcs elveszítheti a határozatképességét. Konszenzus hiányában a tárgyalásokat felfüggeszthetik, és csak jövőre hívnák össze újra – 1995 óta erre csak egyszer volt példa. Megfigyelő környezetvédelmi szervezetek a valaha volt legrosszabb COP-nak minősítették a találkozót, és bírálták a társrendező Törökországot, amelynek főtárgyalója több kulcsfontosságú egyeztetésről kivonult.