Flávio Bolsonaro alkotmánymódosítási tervei autoriter fordulattól való félelmet keltenek Brazíliában
Flávio Bolsonaro meglepetést okozott azzal, hogy a brazil elnökválasztás első fordulójában legyőzte a 80 éves Luiz Inácio Lula da Silvát. A 45 éves, szélsőjobboldali jelölt így favoritként készül az október 25-i második fordulóra. A választás eredménye egyúttal a Bolsonaro-család politikai felemelkedését is jelzi: pártja, a Bolsonaro-féle Liberális Párt 28 helyet szerzett a 81 tagú szenátusban, ezzel a legnagyobb frakcióval rendelkezik.
Flávio Bolsonaro „újrademokratizálni” akarja Brazíliát, és a kongresszusban megerősödött jobboldalra támaszkodva alkotmánymódosításokat ígér. A kijelentés azért váltott ki heves tiltakozást, mert Brazília az 1964 és 1985 közötti, 21 évig tartó katonai diktatúra után demokratizálódott újra. Apját, Jair Bolsonarót tavaly 27 év börtönre ítélték, mert a 2022-es választási veresége után puccsot próbált előkészíteni; az ügyhöz kapcsolódtak a 2023. január 8-i brazíliavárosi zavargások is.
Több történész és ellenzéki politikus attól tart, hogy az „újrademokratizálás” kifejezése autoriter fordulatot leplez. Talíria Petrone puccs bejelentésének nevezte a tervet, Marcelo Freixo pedig arra figyelmeztetett, hogy éppen Jair Bolsonaro próbálta felszámolni az intézményeket. Míriam Leitão politikai újságíró szerint Flávio apja elképzeléseit követi, és győzelme esetén erősebb parlamenti támogatással, gyengébb legfelsőbb bírósággal, valamint Donald Trump kormányának támogatásával folytathatná ezt a projektet. Az elemzők attól is tartanak, hogy szabadon bocsáthatná apját és társaikat, Jair Bolsonaro pedig kormányzati szerephez jutna.