Írország az orosz hajók miatt félti a tenger alatti adatkábeleket
Írország stratégiai jelentősége jóval nagyobb, mint azt mérete alapján gondolnánk: a kormány szerint a transzatlanti tenger alatti adatkábelek mintegy 75 százaléka ír vizeken vagy azok közelében halad át. Ezek a kábelek biztosítják a kontinensek közötti kommunikációt, az üzenetküldéstől és telefonhívásoktól a naponta lebonyolított, több ezermilliárd dolláros pénzügyi tranzakciókig. Az ország közben olyan amerikai technológiai vállalatok fontos központja, mint a Google, a Microsoft és a Meta, és egyre több adatközpont működik itt.
Az ír vizek közelében megjelent orosz hajók miatt attól tartanak, hogy a kritikus infrastruktúra szándékos beavatkozás vagy véletlen sérülés célpontjává válhat. 2024 novemberében a Yantar nevű, hivatalosan óceánkutató hajót figyelték meg az Ír-tengeren, majd az ír haditengerészet kikísérte az ország kizárólagos gazdasági övezetéből. A brit védelmi minisztérium később kémhajóként jellemezte, és 2025-ben azt közölte, hogy a hajó brit vizeken kritikus tenger alatti létesítmények felett időzött. London később azzal is megvádolta, hogy lézerekkel zavarta a mozgását követő RAF-pilótákat.
Írország védelmi képességei korlátozottak: az országban nincs tengeralattjáró, katonailag semleges, és a GDP-arányos védelmi kiadása a legalacsonyabb az Európai Unióban. A kormány ezért már lehetővé tette a gyanús hajók ellenőrzését és átvizsgálását. Helen McEntee védelmi miniszter az orosz „árnyékflottához” kapcsolódó hajókat is új fenyegetésként említette. Az aggodalmakat erősítik a Balti-tengeren történt kábelkárok, miközben Írország korábbi amerikai nagykövete szerint a 850 amerikai multinacionális vállalat jelenléte miatt az ország a nyugati digitális gazdaság szerves része.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔