Szűrös Mátyás a rendszerváltás politikusairól
Szűrös Mátyás 1989. október 23-án, az Országgyűlés elnökeként a Parlament erkélyéről, a déli harangszó után több tízezer, illetve a visszaemlékezés szerint százezres tömeg előtt kiáltotta ki a harmadik Magyar Köztársaságot. Elmondása szerint az időpont nem eredetileg ehhez a naphoz kötődött: az előző napokban fogadták el az új alkotmányt, Németh Miklós pedig azt javasolta, hogy az 1956-os forradalom évfordulójával kapcsolják össze a köztársaság kikiáltását. Szűrös szerint az ötvenhatosok attól tartottak, hogy az új esemény háttérbe szorítja saját ünnepüket, ő azonban úgy emlékszik, hogy éppen 1956 jelentőségét akarták hangsúlyozni. A kezdeményezés eredeti gondolatát Németh Miklós Glatz Ferencnek tulajdonította.
Szűrös Mátyás ezt pályafutása legfontosabb és legszebb pillanatának tartja. A róla Domonkos László által írt, Mundérból dolmány című könyv ugyanakkor nemcsak erre a történelmi szerepre tekint vissza, hanem a rendszerváltás előtti és alatti politikai világ kulisszatitkait is bemutatja. A kötetben Szűrös több korábbi vezetőről élesen kritikus véleményt fogalmaz meg.
Kádár Jánost műveltnek és politikailag tehetségesnek, ugyanakkor ellentmondásos, kegyetlen és sok tekintetben gyenge vezetőnek írja le. Szerinte Kádár eltűrte maga körül a korlátolt és hatalmukkal visszaélő embereket. Különösen lesújtóan beszél Biszku Béláról, akit rosszindulatú, gyenge képességű politikusnak tartott, és akinek hosszú szerepvállalását Kádár mellett maga is rejtélyesnek nevezte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔