Így hatott az 1956-os forradalom a magyar gazdaságra
Az 1956-os forradalom gazdasági hátterének megértéséhez a második világháború utáni Magyarország helyzetét is látni kell. A háborúban a nemzeti vagyon 40 százaléka elpusztult vagy eltűnt, Budapesten 30 ezer lakás semmisült meg, további 48 ezer pedig súlyosan megrongálódott. A Duna és a Tisza valamennyi hídját felrobbantották, a vasúti hálózat 40 százaléka és az ország gyárainak 90 százaléka károkat szenvedett. 1950-ben a települések csaknem felében még nem volt áramszolgáltatás, ami a lakosság ötödét érintette.
A gazdaság 1946 és 1955 között ugyan jelentősen fejlődött: a Maddison Project becslése szerint az egy főre jutó GDP 2743 dollárról 4894 dollárra emelkedett, de az ország súlyos örökséget cipelt. A cikk szerint Magyarország 1945 és 1953 között összesen 200 milliárd dollárnyi háborús jóvátételt fizetett a Szovjetuniónak. A béremelések ellenére közvetlenül a forradalom előtt mintegy 200 ezer dolgozó még a létminimum alatt élt.
A forradalom azonnal megbénította a termelést: körülbelül 200 ezer ember menekült Nyugatra, a nemzeti jövedelem pedig 1956-ban 94,3 milliárd forintról 82,5 milliárdra, mintegy 10 százalékkal esett vissza. Az ipari termelés egyetlen hónap alatt 70–90 százalékkal zuhant. A szénkitermelés szeptember és november között 2 millió tonnáról 254 ezer tonnára, az olajtermelés 100 ezer tonnáról 13 ezer tonnára esett, az átlagos napi villamosenergia-fogyasztás pedig 8,3 millióról 2 millió kilowattórára csökkent.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔