A magyar munkaerőpiac közel kétharmadát átírhatja a mesterséges intelligencia két–három éven belül
Magyarország első, a teljes munkaerőpiacot lefedő AI-hatástérképe 462 foglalkozást és 4,67 millió munkavállalót vizsgálva azt mutatja, hogy a hazai dolgozók mintegy 64 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amelyet a mesterséges intelligencia a következő két-három évben lényegesen átalakíthat. A korábbi becslések amerikai és nyugat-európai adatokból indultak ki, a magyar piac eltérő szerkezete miatt ezek nem húzhatók rá egy az egyben a hazai valóságra. Tömeges elbocsátásoktól egyelőre nem kell tartani, a hatás azonban nem egyenletes: a fizikai vagy közvetlen személyes jelenlétet igénylő szakmák nagyrészt érintetlenek maradnak, a szellemi, képernyő előtt végzett munka viszont alapjaiban változik.
Három csoport rajzolódik ki. Az átalakuló munkakörökbe a dolgozók 9 százaléka, mintegy 414 ezer ember tartozik, köztük adminisztratív munkatársak, könyvelők és pályakezdő szoftverfejlesztők; náluk az ismétlődő, szabályalapú feladatokat az AI már részben vagy egészben automatizálhatja, ezért a fókusz a komplexebb, értelmező munkára kell hogy tolódjon, és a cégeknek meg kell teremteniük az átképzés feltételeit. A többség, 54 százalék, körülbelül 2,51 millió magasan képzett szellemi dolgozó – például jogi, pénzügyi vagy elemzői területen – augmentálható: az AI támogatja, de nem váltja ki a munkájukat, a szakmai mérlegelés és a végső döntés emberi marad. Strukturálisan stabil a 37 százalék, mintegy 1,75 millió ember, például az építőiparban, a takarításban vagy az ápolásban; a vizsgálat csak a szoftveralapú technológiát nézte, a robotikát és az ipari automatizációt nem. A BeHive előadói november 26-án AI- és digitális transzformációs workshopot tartanak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔