Szakértők: társadalmi érettség kell az ügynökakták nyilvánosságra kerülő adatainak feldolgozásához
Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató a Duna TV Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes sorozatának kedd esti első epizódjában arról beszélt, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra szerdán.
Orvos-Tóth Noémi szerint a társadalomnak feladata van az új információkkal: a befogadó ne ítélkezzen azonnal, lassítson, önmérséklettel vizsgálja a körülményeket, és készüljön fel arra, hogy az aktákon keresztül szembesülhet az emberi gyarlósággal. Kérdés, van-e ehhez kellő társadalmi érettség. Lesznek családok, amelyeknek át kell írniuk a narratívájukat, identitáskrízis léphet fel, a szülőkbe és nagyszülőkbe vetett hitet rombolhatják a lelepleződő családi titkok.
Szekér Nóra hangsúlyozta: meg kell érteni az iratokat, majd párbeszédre van szükség. Figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága furmányos intézmény: ha egy dokumentumban az áll, hogy az ügynököt hazafias alapon szervezték be, az egyáltalán nem biztos, hogy igaz. A beszervezni kívánt személyt gyakran zsarolták gyermeke jövőjével, gyógyszerrel vagy továbbtanulással; volt, aki helyzetével visszaélve bosszút állt a megfigyelten. A diktatúrában az egyének megtörése a társadalom megtöréséhez vezetett. A pszichológus szerint a hatalom kereste az érzelmi zsarolás fájdalompontjait. Sokan nem bírták a terhet, alkoholhoz fordultak, elmenekültek, vagy véget vetettek életüknek. A két szakember tagja annak a bizottságnak, amely a nyilvánosságra hozatal társadalmi, lelki feldolgozását segíti; a testületet a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kérte fel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔