Új agytérkép: ezrek rejtett mikrofehérjéje kapcsolódik az Alzheimer-kórhoz
A Salk Intézet Brendan Miller és Alan Saghatelian vezette kutatócsoportja az emberi agy frontális kérgében – az Alzheimer-kór által erősen érintett területen – készített atlaszt a hagyományos génadatbázisokból gyakran kimaradó mikrofehérjékről. Ezek jellemzően 150 aminosavnál rövidebbek, kis nyitott leolvasási keretekből származó, nehezen detektálható molekulák; sokuk nagyobb, ismert gének közelében vagy azokon belül kódolódik, ezért a szokásos szekvenálás a jelet a főgénnek tulajdonítja. A Nature Agingben megjelent munka szerint a hagyományos katalógusok az agy funkcionális molekuláinak csak egy részét rögzítik, noha a rövid fehérjék az energiatermeléshez és a genetikai szabályozáshoz is kapcsolódnak.
Tizenkét posztmortem agy RNS-szekvenálásával bővítették a referenciaadatbázist, majd 610 agyminta tömegspektrometriás adatait elemezték: 4321 mikrofehérjét találtak, közülük több mint háromezret korábban nem katalogizáltak. Riboszómaprofilozással és a PROSIT mélytanuló eszközzel szűrve 1067, nagy bizonyosságú, eddig nem átnézett mikrofehérjét igazoltak. Tünetes Alzheimer-kórban több tucat mennyisége eltért: a BCL3-génből származó mikrofehérje kevesebb, a RAB3C-ből származó több volt. Laboratóriumi mikroglia-sejtekbe juttatva ezek stabilak maradtak, és meghatározott sejten belüli helyeket foglaltak el. A mikrofehérjék mintegy fele a szülőgéntől függetlenül szabályozódik; Alzheimer-kórban gyakran csak a mikrofehérje-RNS változott, a főgéné nem – ezt egy másik betegkohorsz agyszövete is megerősítette.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔