Fiatal korban is fontos a mellrák elleni tudatosság és a szűrés
A mellrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, a betegség azonban fiatalabb korban is kialakulhat, és nem csak azoknál, akik családi vagy más ismert kockázati tényezővel élnek. A WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80 százalékánál a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező. Az Európai Unióban 2022-ben az új diagnózisok 11 százaléka 20–44 éves nőket érintett, Magyarországon pedig 2023-ban a 45 év alatti betegek száma 874 volt, ami az új esetek 10,5 százalékát jelentette.
A tudatosság ezért már a harmincas évektől fontos lehet: érdemes ismerni a test megszokott állapotát, és orvosi segítséget kérni, ha szokatlan változás jelentkezik. Egy 2025-ös reprezentatív felmérésben a 39 év alatti válaszadók mindössze 52 százaléka tartotta fontosnak a rendszeres önvizsgálatot, és csak 21 százalékuk végzett ilyet rendszeresen. Az emlőtudatosság ugyanakkor nem jelent állandó szorongást vagy önhibáztatást, hiszen egészséges életmód mellett sem előzhető meg teljes bizonyossággal a betegség.
Magyarországon a szervezett emlőszűrés a tünetmentes, 45–65 év közötti nők számára érhető el, akik kétévente kapnak meghívást mammográfiára. A fiatalabb emlőállomány sűrűsége megnehezítheti a felvételek értékelését, de a korhatár nem jelent védettséget: panasz vagy szokatlan elváltozás esetén életkortól függetlenül vizsgálatra van szükség. Egy NEAK-adatokon alapuló elemzésben a szűréssel felfedezett esetek 3,7 százalékánál volt ismert szervi áttét, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ez az arány 14,4 százalék volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔