Az izraeli választás várhatóan nem változtatja meg az Iránnal szembeni stratégiát
Az izraeli parlamenti választás az első általános választás a Hamász 2023. október 7-i támadása óta, amely az ország történetének egyik legsúlyosabb biztonsági válságát indította el. A kampányt ezért nemcsak Benjamin Netanyahu politikai jövője határozza meg, hanem az is, hogyan kezelje a következő kormány az Iránnal kialakult regionális konfliktust és az izraeli válaszcsapások következményeit.
Netanyahu a hatalma megtartásáért küzd, fő ellenfele pedig Gadi Eisenkot, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnöke és a centrista Jashar párt vezetője. Donald Trump amerikai elnök nyíltan Netanyahu mellett állt ki, „harcos miniszterelnöknek” nevezve őt, és arra figyelmeztetett, hogy más vezető esetén az Egyesült Államoknak magának kellene kezelnie az iráni konfliktust. A háttérben ugyanakkor feszültség alakult ki Washington és az izraeli kormány között: sajtóértesülések szerint az izraeli hadsereg október 10. körül újabb támadást tervezett iráni nukleáris létesítmények, kormányzati központok és energetikai infrastruktúra ellen, Trump azonban ellenezte az eszkalációt a november 3-i amerikai félidős választás előtt. A Jerusalem Post később megkérdőjelezte, hogy létezett-e konkrét katonai parancs.
A szakértők szerint a választás eredménye várhatóan nem hoz alapvető fordulatot az Iránnal szembeni politikában. Raz Zimmt és Danny Citrinovitch úgy látja, hogy a baloldali, jobboldali és centrista táborok között csak kisebb különbségek vannak az iráni nukleáris fenyegetés megítélésében. A katonai eszkaláció ráadásul inkább az amerikai elnök döntésétől függ, mint attól, ki vezeti Izraelt. A 2023-as támadás azonban tartósan megváltoztatta az ország fenyegetésérzetét: a korábbi, korlátozott fellépést előnyben részesítő megközelítést felváltotta az Irán közvetlen veszélyét hangsúlyozó konszenzus.