Strasbourg: jogsértőek voltak a gyermekvédelmi népszavazás miatt kiszabott civilbírságok
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint a magyar hatóságok 2022-ben törvényi alap nélkül, jogsértő módon korlátozták az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság szabad véleménynyilvánításhoz való jogát – a két szervezet a strasbourgi ítélet nyomán ezt közölte. A civilek közös országos kampányban érvénytelen szavazatra buzdítottak az Orbán-kormány által gyermekvédelminek nevezett, a melegeket a pedofilokkal összemosó törvényről szóló, 2022. április 3-i népszavazáson, amelyet az országgyűlési választással egy napon tartottak. A referendum érvénytelen lett. Öt nappal később a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kampányban részt vevő szervezetekre 176 400 forintos, a két főszervezőre 3–3 millió forintos bírságot szabott ki, arra hivatkozva, hogy a kampány „áttöri a hatalomgyakorlás alkotmányos célját”, és nem lehet érvénytelen szavazatra buzdítani.
A szervezetek a Kúriához fordultak, amely a legtöbb ügyben kimondta: nem követtek el jogsértést, alkotmányos jogaikkal élve, közéleti véleményként buzdítottak érvénytelen szavazatra. Nem minden bírságot sikerült eltöröltetni, ezért az Alkotmánybíróság után a két főszervező Strasbourghoz fordult. Álláspontjuk szerint a szankcióknak nem volt törvényes alapja: nincs szabály, amely tiltaná az érvénytelen szavazatot vagy az arra való buzdítást. Az EJEB szerint a Kúria különböző tanácsainak egymásnak ellentmondó gyakorlata és a tág, önkénynek teret engedő szabályozás alapjaiban ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkével, mert a szólásszabadság csak akkor korlátozható, ha azt törvény írja elő. A két szervezet elleni szankció nem kellően pontos jogszabályi rendelkezésen alapult, annak önkényes alkalmazása sértette a véleménynyilvánítás szabadságát.