Gyorsabban öregedhet az agy jobb féltekéje, mint a bal
Egy, a PNAS folyóiratban ismertetett kutatás új mesterségesintelligencia-modellt mutat be, amely nem egyetlen számmal jellemzi az agy biológiai korát, hanem azt is megmutatja, hogy az egyes területek milyen ütemben öregszenek. A rendszer strukturális MRI-felvételekből apró, háromdimenziós egységek, úgynevezett voxelok szintjén készít térképet. Ez azért lehet hasznos, mert az agy különböző részei eltérő feladatokat látnak el, így a helyi károsodások egyetlen összesített „agykor” alapján könnyen rejtve maradhatnak.
A modellt 14 748, 19 és 100 év közötti, kognitívan egészséges ember MRI-felvételein tanították be. Egy külön, 1985 fős vizsgálati csoportban – amelyben 1102 egészséges, 354 enyhe kognitív zavarral élő és 529 Alzheimer-kóros résztvevő szerepelt – átlagosan 5,9 év volt az előrejelzési eltérés. Egészséges felnőtteknél a homlok- és halántéklebeny általában idősebbnek látszott, mint a látásfeldolgozásban fontos nyakszirti területek, és a jobb félteke több öregedési jelet mutathatott a balnál.
A kognitív zavarral élőknél, különösen Alzheimer-kór esetén, az idősebbnek látszó régiók mintázata kiterjedtebb volt, főként a homlok- és halántéklebenyben. A kutatók szerint a módszer nem önálló diagnózist ad, hanem részletesebb képet kínálhat arról, hol jelennek meg az öregedés és a neurodegeneratív folyamatok jelei.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔