Kozmikus por és kénsav okozhatja a Vénusz sárgás ködét
Évtizedek óta rejtély, mi okozza a Vénusz alsó légkörének jellegzetes sárgás ködét, amelyet már az 1970-es években megfigyeltek a bolygóhoz küldött szondák. A Tohoku Egyetem Hiroki Karyu vezette kutatócsoportjának új mikrofizikai modellje szerint a jelenségben a meteoroidokból származó kozmikus por és a kénsav együtt játszik kulcsszerepet.
A légkörbe belépő és ott elégő kőzetdarabok finom porszemcséket hagynak hátra. Ezek felületén a kénsav lecsapódik, a részecskék pedig összetapadnak és egyre nagyobb csomókat alkotnak. Amikor az alsó, rendkívül forró légrétegekbe süllyednek, a hőmérséklet akár a 100 Celsius-fokot is elérheti, ezért a kénsav elpárolog róluk. Végül a visszamaradó porszemcsék alkotják a megfigyelt ködöt.
A modell szerint a vulkáni vagy felszíni por nagy mennyiségben sem magyarázná megfelelően a jelenséget, a folyamatos meteoritikus porbeáramlás viszont elegendő lehet a ködréteg fenntartásához. A részecskék kondenzációs magként a felhőképződést is segítik. A kutatók úgy vélik, hogy a vas-szulfát a Vénusz ultraibolya sugárzást elnyelő anyagai között is fontos szerepet tölthet be. A részecskék 40–50 kilométeres magasságban nehezebben veszik fel a kénsavat, de a légköri áramlások magasabbra szállíthatják őket, ahol lehűlve ismét bekapcsolódnak a felhőképződésbe. A felfedezés más bolygók, sőt exobolygók ködeinek és légköri folyamatait is segíthet megérteni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔