Az amerikai egyetemek nem védik megfelelően a szexuális erőszak áldozatait
A Cornell Egyetem esete azt példázza, hogy az amerikai felsőoktatási intézmények szexuális erőszakkal kapcsolatos belső eljárásai sokszor inkább az egyetemek hírnevét és jogi érdekeit védik, mint az áldozatokat. Egy „Jane Doe” néven szereplő, harmadéves hallgató 2024-ben arról számolt be, hogy egy diákszövetségi házban, öntudatlan állapotban hét férfi szexuálisan bántalmazta. A Cornell hónapokig vizsgálta az ügyet, de a hallgató nem kapta meg azt az elszámoltathatóságot, amelyet keresett, végül diploma nélkül távozott az intézményből. Az általa megnevezett férfiak ellen nem emeltek vádat, ezért most az egyetemet perli az ügy kezelése miatt.
A véleménycikk szerint az intézményi bürokrácia a bejelentőket gyakran egyik hivatalból a másikba küldi, miközben újra és újra részletesen el kell mondaniuk a történteket. Ez felerősítheti a traumát, és idővel azt az érzést keltheti, hogy maga a panaszos vált problémává. A bizalmas eljárások elvileg a sértettek magánéletét védik, a gyakorlatban azonban a szerző szerint arra is szolgálhatnak, hogy az intézményen belül tartsák és elcsendesítsék az ügyeket.
A probléma nem egyetlen egyetemre korlátozódik. A Cornell 2025-ös felmérésében az alapképzésben tanuló nők 35 százaléka számolt be arról, hogy tanulmányai alatt erőszakkal vagy öntudatlansággal összefüggő, beleegyezés nélküli szexuális kontaktus érte. A Michigan State University hasonló felmérése szerint körülbelül minden ötödik alapképzésben részt vevő nő tapasztalt szexuális erőszakot. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatai alapján a befejezett és megkísérelt nemi erőszakok kevesebb mint 5 százalékát jelentik a rendőrségen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔