Megkezdték a szavazást az izraeli választásokon a túszejtés és a gázai háború árnyékában
Megnyíltak a szavazóhelyiségek Izraelben a 2023. október 7-i, csaknem 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-támadás óta tartott első parlamenti választáson. A voksolás a 76 éves Benjámin Netanjahu miniszterelnök válságkezelésének megítéléséről is szól, miközben a felmérések szerint kormánya elveszítheti többségét a 120 fős Kneszetben. Ugyanakkor a Gadi Eisenkot vezette ellenzék sem feltétlenül szerzi meg a kormányalakításhoz minimálisan szükséges 61 mandátumot.
Netanjahu személyes tétje óriási: három külön eljárásban áll bíróság előtt korrupciós vádakkal. Bár Donald Trump elnöki kegyelmet sürgetve még Isaac Herzog államfőnek is írt az érdekében, a perek folytatódnak. A belpolitikai feszültségeket a gázai katonai fellépés súlyosbítja, amely legalább 75 ezer életet követelt, és amelyet egy ENSZ-bizottság népirtásnak nyilvánított, elmélyítve Izrael nemzetközi elszigeteltségét.
A kampányban kiemelt szerepet kapott a ciszjordániai telepek bővítése, amely az erőszakos telepes akciók miatt több hagyományos szövetséges szankcióit váltotta ki. A konfliktus ráadásul az elmúlt években regionális háborúvá bővült: az Egyesült Államok részvételével zajló, Irán elleni műveletek globális energiaválsághoz vezettek, és ezrek halálát okozták Libanonban és Iránban.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔