Ürge-Vorsatz Diana a bakancslistás utazások környezeti áráról
A távoli és különleges úti célok iránti kereslet gyorsan nő, miközben éppen ezek a helyszínek gyakran a legérzékenyebbek a turizmus hatásaira. Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, az IPCC alelnöke szerint a modern kaland paradoxona, hogy a turisták szeretnék megtapasztalni a vadont, de többnyire ellenőrzött, kényelmes körülmények között. Az utazás így nemcsak élménnyé, hanem fogyasztási termékké is teszi az állatokat és az érintetlen természetet.
A nemzetközi turizmus a Covid-járvány után gyorsan visszatért a korábbi szintre: 2024-ben világszerte mintegy 1,4 milliárd külföldi turistaérkezést regisztráltak. A gleccserekhez, korallzátonyokhoz és sarkvidéki tájakhoz sokan azért utaznak, mert attól tartanak, hogy a klímaváltozás miatt hamarosan eltűnnek vagy visszafordíthatatlanul megváltoznak. A Nature Communications 2024-es becslése szerint a turizmus a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 8,8 százalékáért, mintegy 5,2 gigatonna szén-dioxid-egyenértékért lehet felelős.
Az Antarktisz különösen látványos példa: 2024-ben az Associated Press által idézett adatok szerint több mint 80 ezer turista lépett a kontinensre, további 36 ezren pedig hajóról figyelték a jégvilágot. Ürge-Vorsatz szerint már ez a forgalom is komoly terhelés egy rendkívül törékeny ökoszisztéma számára, a luxus-óceánjárók tömeges megjelenése pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Egy antarktiszi út ugyanakkor szemléletformáló is lehetne, ha a látogatók előzetesen megismernék a klímaváltozás hatásait és a lehetséges cselekvési módokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔