Öt gyakori csalási módszer veszélyezteti a magyar bankszámlákat
Az ESET legfrissebb kiberfenyegetettségi jelentése szerint a magánszemélyeket célzó csalások egyre kifinomultabbak, és nemcsak a jelszavak megszerzésére építenek. A ClickFix-támadások során egy robotellenőrzésnek álcázott ablak arra kéri a felhasználót, hogy billentyűparanccsal illesszen be és futtasson egy vágólapra másolt parancsot. Ezzel valójában maga indítja el a kártevőt; az ilyen esetek száma 2026 első felében több mint kétszeresére nőtt.
A ConsentFix módszer a kétlépcsős azonosítást használja ki. Az áldozat egy valódi Microsoft-bejelentkezési oldalra kerül, majd egy hosszú webcímet vagy kódot kell visszamásolnia a csaló oldalra, amivel a támadó hozzáférést szerezhet a fiókhoz. Hasonlóan veszélyesek a hamis QR-kódok is: Magyarországon parkolóautomatákra ragasztott matricákkal irányították a felhasználókat bankkártyaadatokat begyűjtő oldalakra, és 2026 első felében már csaknem minden kilencedik adathalász levél tartalmazott QR-kódot.
A jelentés az NGate androidos kártevőre is felhívja a figyelmet. Az átverés adóvisszatérítést ígérő SMS-sel kezdődhet, majd egy magát banki munkatársnak kiadó telefonáló alkalmazás telepítésére, bankkártya-érintésre és PIN-kód megadására veszi rá az áldozatot. A kártevő így továbbíthatja a kártyaadatokat, miközben az androidos NFC-fenyegetések száma 2025 második felében 87 százalékkal emelkedett. Gyanús kérésnél érdemes bontani a hívást, és a bank hivatalos ügyfélszolgálatát keresni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔