Negyvenöt éve mutatták be John Boorman Arthur-mondakörből készült filmjét
Negyvenöt évvel a bemutatója után is a fantasy- és mitológiai filmek egyik különleges mércéje John Boorman Excaliburja. A rendező Thomas Malory 15. század végén összeállított Le Morte d’Arthur című művéből merített, amely Artúr király, a Kerekasztal lovagjai és a hozzájuk kapcsolódó mondák, lovagi költemények és folklórelemek gyűjteménye. A film nem a modern történetmesélés szabályai szerint épül fel: inkább egymás mellé rendezett, erőteljes képekből és jelenetekből álló mitikus látomásként működik.
A művet gyakran éri kritika a töredezett cselekményvezetés, a szokatlan párbeszédek, az időbeli ugrások és a változónak tűnő jellemábrázolás miatt. Ezek azonban Boorman tudatos választásaihoz kapcsolódnak. Az Excalibur célja nem egyszerűen egy koherens történet elmesélése, hanem annak érzékeltetése, hogyan működik a mítosz: időtlen, jelképes és a történelmi pontosságnál fontosabb számára az úgynevezett mitikus igazság.
A film látványvilágát több kulturális és mitológiai forrás is alakította. Artúr betegségekor a föld is elsorvad, ami a Fisher King alakjához kapcsolódik, de a király és országa közötti kapcsolat régebbi vallási-mitológiai elképzeléseket is felidéz. Boorman szerint a filmre James George Frazer Az aranyág című, összehasonlító mitológiával foglalkozó műve nagyobb hatást gyakorolt, mint Malory könyve. A rendező egy elképzelt, Tolkien Középföldéjéhez hasonló világot akart létrehozni, amely egyszerre ismerős és idegen.
Az Excalibur eredetileg Boorman és Rospo Pallenberg elvetett A Gyűrűk Ura-adaptációjából nőtt ki. A United Artists túl drágának ítélte a projektet, a kész forgatókönyv és több látványterv azonban később az Artúr-filmben élt tovább. A zöld fényekkel, természeti környezetekkel és a preraffaelita festményeket idéző lovagokkal kialakított képi világ máig a film legmaradandóbb sajátossága.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔