Súlyos aszályhelyzet és kiszáradó folyók Magyarországon, romló vízkészletekkel
Aggasztó felvételek láttak napvilágot a Fehér-Körös gyulavári szakaszának kiszáradásáról; Balogh Richárd bejegyzése szerint Romániából már a minimális vízi élet fenntartásához szükséges vízmennyiség sem érkezik. Nem ez az egyetlen kritikus jel a térségben: júniusban a Sebes-Körösön mínusz 42 centiméteres történelmi mélypontot mértek, megdöntve a 2017-es mínusz 37 centis negatív rekordot. A válság az állóvizeket is elérte: a Pest vármegyei Garancs-tóban mindössze 20–40 centiméter víz maradt, és a korábbi felmérés szerint eltűntek belőle a halak és kétéltűek.
A Klímapolitikai Intézet szerint a probléma nem átmeneti: a csapadékhiány már 2025 második felében elkezdődött, a téli-tavaszi időszak pedig nem töltötte fel a talajokat. Ezt követte 1901 óta a legszárazabb magyarországi nyár, amikor az átlagos esőmennyiség kétharmada hiányzott; a Duna–Tisza közén és a Mezőföldön néhol mindössze 30–40 milliméter esett. A tartós hőség miatt nemcsak a Duna és a Tisza vízgyűjtője, hanem a talajvízszint is drasztikusan süllyedt.
Bár az ECMWF modell kéthetes előrejelzése alapján a november első felének csapadéka még egyenlőtlen, az intézet hangsúlyozza: ha a téli félév nem pótolja a hiányt, 2027-ben még drámaibb aszály következhet. Ez a mezőgazdasági károkon túl az energiatermelést, az ipart, a hajózást és a lakossági ivóvízellátást is súlyosan korlátozhatja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔