Fennáll a veszélye a rejtett gazdasági háború kiújulásának az Egyesült Államok és Kína között
A Washington és Peking között megkötött, jövő januárig érvényes kereskedelmi fegyverszünet ideiglenesen leállította a vámtarifák emelését, ám egyik fél sem tett lépéseket az újabb összeütközések megakadályozására. A látszólagos nyugalom mögött a két nagyhatalom nemzetbiztonsági prioritásként kezeli a gazdasági, technológiai és katonai fölény megszerzését. A küzdelem középpontjában a globális ellátási láncok védelme és a rivális kulcsfontosságú iparágainak megfojtása áll.
A folyamat a koronavírus-járvány idején indult, amikor Hszi Csin-ping a nemzetközi termelési függőség növelését jelölte ki célként. Erre válaszul az amerikai vezetés – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elvei alapján – export- és beruházási korlátozásokkal igyekezett megakadályozni a kínai technológiai előretörést. Peking viszont a ritkaföldfémek terén meglévő dominanciáját használja fegyverként: a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a mágnesek kínai embargója évi mintegy 1,5 billió dolláros veszteséget okozhatna az amerikai és európai gazdaságoknak.
Miközben a Donald Trump által fémjelzett amerikai vezetés százmilliókat fektet a saját ásványkincsbányászatba és tiltja a csúcskategóriás félvezetők gyártógépeinek exportját, Kína a mesterséges intelligenciához kapcsolódó chipek és a napenergia-technológiák korlátozásával fokozza az ellenállást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔