A WWF szerint 1970 és 2022 között 73 százalékkal csökkent a megfigyelt vadon élő állatpopulációk átlagos egyedszáma
A WWF 16. Élő Bolygó Jelentése (Living Planet Report) szerint a gerincesek Élő Bolygó Indexszel mért, megfigyelt vadon élő populációinak átlagos egyedszáma 1970 és 2022 között mintegy 73 százalékkal csökkent. A 2026-os kiadvány a biológiai sokféleség hanyatlását az emberi civilizáció alapjait és a Föld egyensúlyát is érintő válságként írja le: a természetes ökoszisztémák rombolása gyengíti azt a védelmi hálót, amelytől az egészség, az élelmezés és a gazdaság hosszú távú stabilitása is függ. Kirsten Schuijt, a WWF International igazgatója szerint a folyamat nem elkerülhetetlen; a természet regenerálódhat, ha védelmet és időt kap. A jelentés sikerként említi a tigriseket, az atlanti- és csendes-óceáni kékúszójú tonhalat, a dél-afrikai elefántokat és a közönséges levesteknősöket. A kapcsolat az emberi egészséggel sem elvont: mérsékelt övi erdők irtása után a rókák és baglyok eltűnésével elszaporodhatnak a Lyme-kórt hordozó fehérlábú egerek, és több kullancs fertőzhet. Anne Sverdrup-Thygeson „Az élet szövete” című könyve a kaszkádszerű hatásokat hangsúlyozza. Október 19. és 30. között Jerevánban tartják az ENSZ Biodiverzitási Konferenciáját (COP17), ahol először mérik fel átfogóan a 2022-es Kunming–Montreal Keretrendszer 23 céljának kollektív teljesítését. A keretrendszer a sokféleség megőrzését, fenntartható használatát és a genetikai erőforrásokból származó előnyök igazságos megosztását támogatja; a felülvizsgálat tervezete példátlan szerepvállalást és aggasztó végrehajtási hiányosságokat is jelez. Ha a közös végrehajtás nem gyorsul, a 2030-as célok – és ezzel a 2050-es jövőkép útja – veszélybe kerülnek.