A brit tengerek melegedése átalakíthatja a tengeri ökoszisztémákat
Az Egyesült Királyság körüli tengerek és az északkelet-atlanti térség melegedése 2050-re alapjaiban rendezheti át a tengeri élővilágot, és az élelmezésbiztonságot is veszélyeztetheti. A Cefas vezette, négy éven át készült kutatás szerint a brit szigetek vizei, különösen a déli Északi-tenger, a világ húsz leggyorsabban melegedő tengeri éghajlati gócpontja közé tartoznak. A vizsgálat 2100-ra 3 Celsius-fokos felmelegedést feltételező forgatókönyv alapján modellezte a változásokat.
A kutatók arra jutottak, hogy a biodiverzitás nem minden élőlénycsoportban növekszik majd. 2050-ig a halak és a tengerfenéki gerinctelenek fajgazdagsága körülbelül 12 százalékkal nőhet, miközben a fitoplanktoné 3, a zooplanktoné pedig 7 százalékkal csökkenhet. Ez azért különösen fontos, mert a plankton a tengeri tápláléklánc alsó szintjén áll: ha a zsákmányállatok sokfélesége visszaesik, miközben a ragadozóké nő, felborulhat a teljes ökoszisztéma egyensúlya.
A melegebb víz kedvezhet olyan fajoknak, mint a szardella, a tengeri sügér és a szardínia, míg az atlanti tőkehal, a foltos tőkehal és a sávos tőkehal számára kedvezőtlenebbé válhatnak a körülmények. Elena Couce és Lily Greig, a tanulmány társkutatói szerint egyes csoportok gyarapodása nem jelenti azt, hogy az óceán ellenállóbbá válik. A több adatbázist és gépi tanulást használó modell előrejelzései a tengeri védett területek felülvizsgálatát és a halászati szabályok átgondolását is segíthetik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔