III. Károly jobban megérti a rabszolgaság borzalmait, de nem kér bocsánatot
III. Károly brit király kedden 56 nemzetközösségi ország vezetőinek mondta: jobban megérti a rabszolgaság borzalmait, és ez elszántabbá tette abban, hogy foglalkozzon a múlt sérelmeivel; a jövőre kell tekinteni, hogy „a gonoszságnak ne legyen az utolsó szó”. A transzatlanti rabszolga-kereskedelmet a történelem szégyenletes fejezetének nevezte, amely szívében borzalmat, lelkében mélységes személyes bánatot kelt. Hivatalos bocsánatkérés tőle sem hangzott el.
A 56 tagállam – többségük egykori brit gyarmat – csúcstalálkozójának előkészületeit az uralta, hogy Nagy-Britannia bocsánatot kérjen-e, illetve fizessen-e jóvátételt a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért. Sem a király, sem Nagy-Britannia eddig nem adott ilyen bocsánatkérést, és jóvátételről sem tárgyalt. A csúcs Antigua és Barbudában zajlik. Andy Burnham miniszterelnök nyitottabbnak mutatkozott elődeinél: nyitott arra, hogy az Egyesült Királyság bocsánatot kérjen, és tisztségviselők a csúcson nemzeti vezetőkkel beszélnek arról, milyen formát ölthetne ez.
III. Károly, a Nemzetközösség feje, nyitóbeszédében azt mondta: a megelőző nemzedékek tetteit nem lehet megváltoztatni, a múltból azonban tanulni lehet; a rabszolgaság árnyéka ma is ott van a szigeteken és más tagállamokon. Minél többet hallgatott, tanult és figyelt, annál elkötelezettebbé vált a modern partnerségek iránt. Oktatást, munkát, lehetőségeket, a nemzetközösségi kereskedelmet és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet említette. Burnham adósságátütemezést is tárgyalna a kisebb tagállamokkal, és 40 millió fontos (54 millió dolláros), három évre szóló karibi infrastrukturális beruházást jelentett be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔