A tudományos bizonyítékok nem igazolják a magolajok elleni riadalmat
A magolajok körüli online riadalom ellenére a rendelkezésre álló humán tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy ezek az olajok önmagukban gyulladást okoznának. A vita középpontjában az omega–6 zsírsavak, különösen a linolsav állnak, amelyek a repce-, napraforgó-, rizskorpa-, szója- és kukoricaolajban is megtalálhatók. Az olajokat általában finomítják, a növényi olajként árult keverékek pedig gyakran napraforgó- és repceolajat tartalmaznak.
A félelmek részben állatkísérletekből erednek: patkányoknál és egereknél a nagyon magas omega–6-bevitel máj- és bélrendszeri problémákkal járt. Ez azonban nem bizonyítja, hogy az emberek szokásos mennyiségű napraforgó- vagy repceolaj-fogyasztása hasonló károkat okozna. Embereken végzett vizsgálatokban a több linolsavat fogyasztóknál alacsonyabb szív- és érrendszeri kockázatot figyeltek meg, a magolajok étrendi pótlása pedig nem járt jelentős hátránnyal, sőt néha szerény előnyökkel társult.
A randomizált vizsgálatok nem mutatták ki, hogy az omega–6 zsírsavak növelnék a gyulladásos markereket. Egy olyan kutatásban, amelyben ugyanazok a résztvevők omega–3, illetve omega–6 zsírsavakat kaptak, nem találtak különbséget a gyulladásos hatásban. Lauren Ball és Jason Wu szerint a bizonyítékok inkább arra utalnak, hogy a telítetlen zsírokat tartalmazó magolajok kedvezőbbek lehetnek, ha vaj és más telített zsírok helyett használják őket, mivel csökkenthetik az LDL-koleszterinszintet. A fő korlátjuk, hogy kalóriadúsak, ezért a mennyiségre továbbra is érdemes figyelni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔