Ritka, éretlen agysejtek segíthetnek megérteni az Alzheimer-kórral szembeni ellenállást
A Holland Agybankból származó emberi agyszövetek vizsgálata alapján az emberi agy még nyolcvanéves kor felett is tartalmazhat ritka, éretlen idegsejteket. A Netherlands Institute for Neuroscience kutatói három csoportot hasonlítottak össze: olyan emberek mintáit, akiknél nem találtak jelentős agyi elváltozást, Alzheimer-kórhoz kapcsolódó demenciában szenvedőkét, valamint azokét, akiknek az agyában jelen voltak az Alzheimer-kór jelei, mégsem alakult ki náluk szellemi hanyatlás.
Az úgynevezett kognitív reziliencia azt jelenti, hogy valaki a betegségre utaló agyi károsodás ellenére megőrzi emlékezetét és gondolkodási képességeit. A jelenség különösen fontos, mert a kutatók szerint az Alzheimer-kórhoz kötődő agyi eltéréseket mutató idősebb emberek körülbelül 30 százaléka soha nem tapasztalja a betegség tüneteit. Ennek oka régóta tisztázatlan, és az új eredmények szerint az éretlen neuronok szerepe nem pusztán a számukban rejlik.
A vizsgálat egy, az emlékezeti központhoz tartozó kisméretű agyterületre összpontosított, ahol korábban felmerült új idegsejtek kialakulásának lehetősége. A sejtek rendkívüli ritkasága miatt a kutatóknak új módszereket kellett kidolgozniuk a felismerésükre. Meglepő módon mindhárom csoportban megtalálták őket, átlagosan nyolcvan év feletti emberek agyában is. Az Alzheimer-demenciában szenvedők és a tünetmentesen reziliens személyek között a sejtek száma csak kis mértékben különbözött, ezért a döntő eltérés inkább az lehet, hogyan reagálnak ezek a neuronok a betegséggel járó károsodásra. Ez az adult neurogenezis, vagyis a felnőttkori új idegsejt-képződés régóta vitatott kérdését is új megvilágításba helyezi.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔