A vadkereskedelemben kétszer annyi fajt értékesítenek, mint eddig gondolták
A Science Advances-ben megjelent kutatás szerint világszerte 107 356 növény- és állatfajt használnak vagy értékesítenek – illegális csempészeten, díszkereskedelemben, halászatban, faiparban vagy divatban –, ami több mint kétszerese a Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Tudományos-politikai Platformja (IPBES) korábbi, körülbelül 50 ezer fajos becslésének. A tanulmány szerint a globális felmérésekben hatalmas hiányosságok vannak, és a korábbi számok nem követték a változásokat, például az online egzotikus háziállat-kereskedelem fellendülését, ahol egy kattintással kínálnak póktojást világszerte, vagy csempésznek hüllőket repülőre.
Alice Hughes, a melbourne-i egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint a kereskedelem dimenziói megváltoztak: reprezentatív megfigyelés nélkül nem lehet kezelni, és jelenleg teljesen alulbecsülik, milyen a modern kereskedelem, különösen a kedvtelésből tartott és a díszállat-piacon; ez komoly kockázat a fajokra. A kutatás átfogóbb adatkészletekre és újabb, online díszkereskedelmet követő tanulmányokra támaszkodik. Például a kereskedett pillangófajok száma nagyobb, mint az IPBES teljes becslése az összes kereskedett szárazföldi gerinctelenre. Molly Brown, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vadon élő fajok használatával és kereskedelmével foglalkozó programtisztje, a cikk társszerzője szerint a szám továbbra is alulbecslés, mert nincs meg a szükséges megfigyelési adat.
A tanulmány megjelenésekor az amerikai Center for Biological Diversity petíciót nyújtott be az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatához, hogy a javániai hasítottarcú denevért vegyék fel a veszélyeztetett fajokról szóló törvény alá: a preparált denevéreket díszként keresik, főleg amerikai vásárlók gótikus vagy ijesztő halloweeni és karácsonyi ajándékként, ami a faj kihalásával fenyeget. A vadkereskedelem nemcsak elefántcsont vagy tobzoskaszaru csempészete: a halászat, a faipar, a divat és a díszkereskedelem is ide tartozik, fenntartható és kipusztulásig hajtó forgalommal egyaránt. A szabályozatlanság kiskapukat nyit, hogy keresett egzotikus kedvenceket „legálissá mossanak”. Négy éve közel 200 ország vállalta, hogy a vadon élő fajok kereskedelme fenntartható, biztonságos és jogszerű legyen; a haladás mérésének fő adata azonban csak a halállományokra vonatkozik, ami Hughes szerint a kereskedett fajok legfeljebb 3 százaléka. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a halászatot, a Cites körülbelül 40 ezer fajt figyel, de a rendszer lassú, a legtöbb országnak Citesen kívül nincs rendszeres adata, és mire egy faj felkerül a listára, a vadonban már szinte kipusztulhat.