Boldog István ügye mutatja, miért tart hat évnél tovább egy korrupciós eljárás
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére később kinevezett Unger Anna parlamenti meghallgatásán azt mondta: a közvélemény várakozásaival ellentétben a korrupciós ügyek feltárása nem megy gyorsan, hat év alatt nem lesznek ítéletek, maximum vádemelések. Ennek példája Boldog István volt fideszes képviselő ügye. Az ügyészség már 2019-ben megfigyelte, 2020 tavaszán gyanúsították meg; a bíróság 2021 júniusától négy előkészítő, 2022-től 17 érdemi ülést tartott. A bíróság szerint sok időt vitt el a tanúk meghallgatása, a lehallgatási anyagok lejátszása és a megfigyelési anyagok ismertetése. Több mint hat év után született elsőfokú, nem jogerős ítélet.
A vád szerint Boldog kenőpénzekért osztogatott vállalkozói megbízásokat, a választókerületéhez tartozó települések polgármestereit pedig az emberei azzal keresték meg, hogy segítik uniós pályázataikat, ha azokból pénzt csorgatnak vissza a képviselő kampányára. Magyar Péter miniszterelnök a nyáron bírálta Unger hatéves ítélet-hiányról szóló kijelentését: senki szerint nem elfogadható, hogy hat év alatt sem születnek ítéletek, a vagyonvisszaszerzés érdekében gyorsítani kell a bíróságokat. Szerinte módosítani kell a büntető törvénykönyvet, emelni a hatóságok költségvetését, pótolni a szakértőhiányt, és több forrást adni az ügyészségnek és a NAV-nak is; az NVVH szerinte szakembereket szív el az ügyészségektől. Úgy fogalmazott, az ügyvédek érdeke a hosszabb eljárás, az ügyészség pedig korábban sok fontos ügyben nem nyomozott.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔