ENTSOG: orosz vezetékes gáz leállása mellett Magyarország és Szlovákia a legsúlyosabb helyzetben
Az ENTSOG elemzése szerint az EU-nak a téli fűtési szezon előtt a legrosszabbra kell készülnie: ha teljesen leáll a vezetékes orosz gáz, és a tárolók a fogyasztási csúcs idején alacsonyak, gázfogyasztás-korlátozás is kellhet, akár a fűtés visszafogásával. Ha a töltöttség 35 százalékra esik és nincs orosz vezeték, Európában a kereslet 6, Délkelet-Európában akár 12 százalékkal haladhatja meg a kínálatot. Rendkívüli hidegben egyes térségekben akkor is hiány alakulhat ki, ha máshol van elég gáz, mert a nyugat–keleti tranzitot kapacitáskorlátok akadályozhatják. A tengerpart nélküli közép-, kelet- és délkelet-európai országok LNG-jét a vezetékek kapacitása köti; további kockázat az algériai szállítás leállása és a kontinenst ellátó tenger alatti vezetékek meghibásodása. A tárolói adatok önmagukban nem elégítik ki a helyzet értelmezését, mert a rendszer és a fogyasztási szokások eltérnek; a jelentés szerint a mennyiség egyenletes uniós elosztása továbbra sem garantált. Magyarország és Szlovákia a legsúlyosabb helyzetben van. Az Európai Bizottság szerint 2025-ben az orosz kőolaj a két ország nyersolajimportjának több mint 80 százalékát adta, az amerikai szenátus Magyarországot a világ öt legnagyobb vásárlója közé sorolta. A 2022. decemberi tengeri kőolaj- és a 2023. februári kőolajtermék-embargó a Barátság-vezetékről ellátott államokat érintette; átmeneti mentesség után 2027. szeptember 30-tól tilos lesz az orosz vezetékes gáz, a kőolajimportot 2027 végéig szüntetnék meg. Pasquale de Micco 2014-es uniós összefoglalója a krími válság után recesszióval és inflációval számolt, mert az orosz gáz hosszú távon a legolcsóbb; a háztartásoknak készülniük kell a téli hőmérséklet-csökkentésre. A 2022. augusztusi szénembargó Lengyelországot sújtotta a leginkább: mintegy 3,8 millió háztartás fűtött szénnel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔