Ritka részecskebomlással nyílhat út a „zeptoverzum” kutatásához
A CERN nagy hadronütköztetőjében először találtak kísérleti bizonyítékot egy rendkívül ritka részecskebomlásra: egy semleges B-mezon müonra és antimüonra alakult át. A standard modell előrejelzése szerint ez a folyamat átlagosan mindössze minden tízmilliárd semleges B-mezon-bomlás egyikében következik be. A fizikusok több mint negyven éve keresik ezt a jelet, amelynek kimutatása azért különösen nehéz, mert a ritka eseményt rengeteg más, háttérfolyamatból származó jel takarja el.
A mezonok rövid életű részecskék, amelyek ütközések során keletkeznek, majd más részecskékre bomlanak. A müon az elektronhoz hasonló, de annál mintegy kétszázszor nehezebb részecske. A kutatók ezeknek a bomlásoknak a vizsgálatával ellenőrzik a jelenlegi fizikai elméletek előrejelzéseit, és olyan eltéréseket keresnek, amelyek eddig ismeretlen részecskékre vagy kölcsönhatásokra utalhatnak.
A megfigyelést a nagy hadronütköztető 2024-es fejlesztései tették lehetővé. A gyorsabb adatgyűjtéshez új gépi tanulási módszerek társultak, amelyek segítségével hatékonyabban szűrték ki a háttérzajból a ritka bomlás jelét. A mostani eredmény még összhangban van a standard modellel, de további mérések új jelenségeket tárhatnak fel a „zeptoverzumban”, vagyis a zeptométeres léptékű világban. Egy zeptométer a méter tízmilliárd-milliárdod része, miközben egy atom átmérője nagyjából 100 000 millió zeptométer. Az ennél is kisebb Planck-hossznál a jelenlegi fizikai elméletek várhatóan már nem írják le a valóságot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔