Közel tizenháromszoros különbség van a magyar települések munkajövedelmei között
A GKI a NAV szélesebb körű foglalkoztatási adatai alapján vizsgálta a 2025-ös nettó munkajövedelmeket. Számítása szerint az országos nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forint volt, ami 9,9 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ez az érték magasabb a KSH 487 ezer forintos nettó havi átlagkereseténél, mert a NAV-adatbázis nemcsak a mintegy 3,8 millió teljes állású munkavállalót, hanem körülbelül 4,3 millió foglalkoztatott adatait tartalmazza.
A településtípusok között Budapest állt az élen 666 ezer forintos átlaggal, míg a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 550 ezer, a városokban 502 ezer, a nagyközségekben és községekben pedig 449 ezer forint volt a havi nettó munkajövedelem. A fővárosi átlag így csaknem 50 százalékkal haladta meg a községekét, és 21 százalékkal volt magasabb a megyei jogú városokénál. Megyei szinten Pest vezetett 577 ezer forinttal, Szabolcs-Szatmár-Bereg pedig 411 ezerrel zárt.
A tíz legjobban kereső település közül öt Pest megyében található: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. A lista értékei 832 és 920 ezer forint között mozogtak, Budapestet is beleszámítva a maximum 981 ezer forint volt. A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében feküdt; a legszegényebb településen az éves átlagos munkajövedelem havi értéke mindössze 75 ezer forintot tett ki, a csoport felső határa pedig 157 ezer volt.
A GKI szerint az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka a települések földrajzi elhelyezkedéséhez kapcsolódik. A leszakadó térségekben ugyanakkor gyorsabb volt a növekedés, amit részben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyaráz. Az olló ennek ellenére csak lassan zárul.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔