Grönland parlamentje ratifikálta az amerikai biztonsági megállapodást
Grönland parlamentje kedden Nuukban jóváhagyta az Egyesült Államokkal és Dániával kötött háromoldalú biztonsági és katonai hozzáférési megállapodást, amely kiterjeszti az amerikai katonai jelenlétet a stratégiai fekvésű, ásványkincsekben gazdag, Dánia királyságához tartozó autonóm szigeten. A lépés enyhítette Donald Trump elnök nyomását, aki 2026 januárjában a terület ellenőrzését követelte, katonai erővel és vámokkal fenyegetve európai szövetségeseit, arra hivatkozva, hogy Dánia nem védi eléggé a szigetet Kína és Oroszország nem részletezett fenyegetéseitől. A hónapokig tartó tárgyalások után a megállapodást szeptemberben New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés margóján írta alá Trump, Mette Frederiksen dán és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök. Az egyezmény két új amerikai bázist és Trump „Golden Dome” rakétavédelmi rendszerét engedélyezi, Grönlandot dán fennhatóság alatt tartja, és megerősíti a grönlandiak önrendelkezési jogát. Mute Egede külügyminiszter a szavazás előtt úgy fogalmazott, a békét és a stabilitást már nem lehet magától értetődőnek tekinteni. A múlt havi első vitán a képviselők többsége már támogatta a szöveget; Pele Broberg, a függetlenségpárti Naleraq elnöke gazdasági haszon hiányát bírálta, és független államként jobb alkut szeretne. A hatálybalépéshez a dán parlament ratifikációja kell: novemberben két ülésen tárgyalják, a koppenhágai szavazás november 19-re van kitűzve. Január 21-én Trump Davosban, a Globális Gazdasági Fórum margóján Mark Rutte NATO-főtitkárral „megállapodás-koncepcióról” beszélt. Dánia a katonai jelenlét bővítését tárgyalhatónak tartotta, a terület amerikaivá tételét elutasította. Az 1951-es egyezmény alapján Washingtonnak már van mozgástere; a visszavonulás után ma a északnyugati Pituffik űrbázis maradt rakétavédelemre és radarral.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔