Kanada társult státusza miatt mélyül az ellentét Merz és von der Leyen között
Ursula von der Leyen és Friedrich Merz között újabb vita alakult ki arról, milyen elnevezést kapjon az Európai Unió jövőbeli kapcsolata Kanadával. A bizottsági elnök az „associate member”, vagyis társult tag kifejezést használta Kanada esetében a montreali csúcstalálkozón, mindössze néhány órával azután, hogy a német vezetésű kezdeményezés eltávolította ezt a megfogalmazást a 27 uniós főváros által elfogadott közös nyilatkozatból.
A nézeteltérés azért különösen érzékeny Berlin számára, mert Merz korábban Ukrajna számára javasolta ugyanezt a státuszt az uniós teljes jogú tagság felé vezető átmeneti lépcsőként. Ezt az elképzelést több ország, sőt Kijev is elutasította. A német kormányban ezért úgy látják, hogy von der Leyen kanadai kezdeményezése közvetve Merz tervének mond ellent. A bizottsági elnök értelmezésében viszont a társult tagság olyan országnak szólna, amelyet soha nem vennének fel teljes jogú tagként az EU-ba, így Kanada és Ukrajna státusza nem lenne összehasonlítható.
A vita túlmutat a megfogalmazáson. Berlin ellenzi az Európai Bizottság mintegy 2 ezermilliárd eurós következő hosszú távú költségvetését, és több százmilliárd eurós csökkentést követel. Von der Leyen európai biztonsági tanácsra vonatkozó javaslata sem nyert támogatást Németországban, ahol inkább egy Franciaországgal és az Egyesült Királysággal közös formátumot támogatnak. A konfliktus így arról is szól, hogy az EU jövőjét a közös intézmények vagy inkább a tagállami kormányok határozzák-e meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔