Egy évszázad alatt elnéptelenedtek Észak-Spanyolország vaskori erődjei
Kr. e. 400 körül alig egy évszázad alatt elnéptelenedtek Észak-Spanyolország vaskori erődített települései, a castrók. Egy új kutatás szerint a folyamat a mai Asztúria területén, a nyugat-kantábriai térségben kezdődött a Kr. e. 5. század első harmadában, majd fokozatosan továbbterjedt az Atlanti-óceán partvidéke és az északi belső fennsík nyugati része felé. Egyes térségekben a változás akár egyetlen generáció alatt végbemehetett.
Samuel Nión-Álvarez, a Santiago de Compostela-i INCIPIT-CSIC kutatója 109 régészeti lelőhely 272 radiokarbonos adatát elemezte Bayes-féle modellezéssel. Erre azért volt szükség, mert a Kr. e. 750 és Kr. e. 420 közötti Hallstatt-fennsík megnehezíti a pontos keltezést: a kalibrációs görbe ellaposodása miatt eltérő időpontokból származó minták hasonló eredményt adhatnak.
A térség nem omlott össze, de az újrarendeződés lassan indult meg. A késő vaskori falvak alapítása a Kr. e. 4. század elején kezdődött, majd két évszázad alatt terjedt tovább. Ezek a települések nagyobbak voltak, közelebb épültek a földműveléshez szükséges területekhez, és tagoltabb társadalmi hierarchia jellemezte őket egészen a római hódításig, a Kr. e. 29 és 19 közötti kantábriai háborúkig. Az elnéptelenedés oka nem ismert; éghajlati változások, migráció és belső konfliktusok együttes hatása állhatott mögötte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔