A Magyar Reklámszövetség: a reklámadó visszavonása a hazai médiát sújthatja
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint a reklámadó visszavezetése a hazai médiapiac versenyképességét veszélyezteti, mert a globális techcégek helyett inkább a magyar szereplők viselhetik a terhet. A szervezet emlékeztet: a reklám- és médiapiac már most fizet társasági adót, helyi iparűzési adót, áfát és foglalkoztatási közterheket; a reklámadó ezeken felül az árbevételt terheli, így veszteséges működés mellett is fizetési kötelezettséget hozhat. Különösen a reklámbevételekből élő magyar tartalomszolgáltatók fenntarthatóságát érintheti érzékenyen.
A hazai reklámköltések közel 40 százaléka globális technológiai vállalatoknál landol, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, hanem más uniós tagállamokból értékesítenek. Az MRSZ szerint nem világos, hogy az új szabály rájuk hogyan vonatkozna. Támogatják az egészségügy fejlesztését és a várólisták csökkentését, de kérik a kormányt, hozza nyilvánosságra a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, beleértve a GDP-re, a reklámköltésekre és a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásokat.
Egy korábbi PwC-tanulmányra hivatkozva azt állítják: minden reklámra fordított egy forint mintegy hat forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, ezért a döntést nem szabad csak a várható bevétel alapján megítélni. A reklámadót 2014-ben vezette be a Fidesz-kormány; a szövetség tizenkét éve ellenzi. 2019 óta a kulcs gyakorlatilag 0 százalékos volt, a Tisza-kormány 2026-ban ezt még változatlanul hagyta, most azonban ismét napirenden van a különadó.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔